A MÁTÉ ÍRÁSA SZERINT VALÓ SZENT EVANGYÉLIOM
- Akkor hasonlatos lesz a mennyeknek országa ama tíz szűzhöz, a kik elővevén az ő lámpásaikat, kimenének a vőlegény elé.
Luk. 12,35.,
Luk. 12,36.,
Jel. 19,7.
- Öt pedig közülök eszes vala, és öt bolond.
- A kik bolondok valának, mikor lámpásaikat elővevék, nem vivének magukkal olajat;
- Az eszesek pedig lámpásaikkal együtt olajat vivének az ő edényeikben.
- Késvén pedig a vőlegény, mindannyian elszunnyadának és aluvának.
- Éjfélkor pedig kiáltás lőn: Ímhol jő a vőlegény! Jőjjetek elébe!
- Akkor felkelének mind azok a szűzek, és elkészíték az ő lámpásaikat.
- A bolondok pedig mondának az eszeseknek: Adjatok nékünk a ti olajotokból, mert a mi lámpásaink kialusznak.
- Az eszesek pedig felelének, mondván: Netalán nem lenne elegendő nékünk és néktek; menjetek inkább az árúsokhoz, és vegyetek magatoknak.
- Mikor pedig venni járnak vala, megérkezék a vőlegény; és a kik készen valának, bemenének ő vele a menyegzőbe, és bezáraték az ajtó.
- Később pedig a többi szűzek is megjövének, mondván: Uram! Uram! nyisd meg mi nékünk.
Luk. 13,25.,
Luk. 13,27.
- Ő pedig felelvén, monda: Bizony mondom néktek, nem ismerlek titeket.
Mát. 7,23.
- Vigyázzatok azért, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, a melyen az embernek Fia eljő.
Mát. 24,42.
- Mert épen úgy van ez, mint az az ember, a ki útra akarván kelni, eléhívatá az ő szolgáit, és a mije volt, átadá nékik.
Márk. 13,34.,
Luk. 19,12.
- És ada az egyiknek öt tálentomot, a másiknak kettőt, a harmadiknak pedig egyet, kinek-kinek az ő erejéhez képest; és azonnal útra kele.
Róm. 12,6.
- Elmenvén pedig a ki az öt tálentomot kapta vala, kereskedék azokkal, és szerze más öt tálentomot.
- Azonképen a kié a kettő vala, az is más kettőt nyere.
- A ki pedig az egyet kapta vala, elmenvén, elásá azt a földbe, és elrejté az ő urának pénzét.
- Sok idő múlva pedig megjöve ama szolgáknak ura, és számot vete velök.
- És előjövén a ki az öt tálentomot kapta vala, hoza más öt tálentomot, mondván: Uram, öt tálentomot adtál vala nékem; ímé más öt tálentomot nyertem azokon.
- Az ő ura pedig monda néki: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Mát. 25,23.,
Mát. 24,45.,
Mát. 24,47.,
Luk. 16,10.
- Előjövén pedig az is, a ki a két tálentomot kapta vala, monda: Uram, két tálentomot adtál volt nékem; ímé más két tálentomot nyertem azokon.
- Monda néki az ő ura: Jól vagyon jó és hű szolgám, kevesen voltál hű, sokra bízlak ezután; menj be a te uradnak örömébe.
Mát. 25,21.
- Előjövén pedig az is, a ki az egy tálentomot kapta vala, monda: Uram, tudtam, hogy te kegyetlen ember vagy, a ki ott is aratsz, a hol nem vetettél, és ott is takarsz, a hol nem vetettél;
- Azért félvén, elmentem és elástam a te tálentomodat a földbe; ímé megvan a mi a tied.
- Az ő ura pedig felelvén, monda néki: Gonosz és rest szolga, tudtad, hogy ott is aratok, a hol nem vetettem, és ott is takarok, a hol nem vetettem;
- El kellett volna tehát helyezned az én pénzemet a pénzváltóknál; és én, megjövén, nyereséggel kaptam volna meg a magamét.
- Vegyétek el azért tőle a tálentomot, és adjátok annak, a kinek tíz tálentoma van.
- Mert mindenkinek, a kinek van, adatik, és megszaporíttatik; a kinek pedig nincsen, attól az is elvétetik, a mije van.
Mát. 13,12.,
Márk. 4,25.,
Luk. 8,18.,
Luk. 19,26.
- És a haszontalan szolgát vessétek a külső sötétségre; ott lészen sírás és fogcsikorgatás.
Mát. 8,12.
- Mikor pedig eljő az embernek Fia az ő dicsőségében, és ő vele mind a szent angyalok, akkor beül majd az ő dicsőségének királyiszékébe.
Mát. 16,27.,
Jel. 20,11.,
Jel. 20,13.
- És elébe gyűjtetnek mind a népek, és elválasztja őket egymástól, miként a pásztor elválasztja a juhokat a kecskéktől.
Róm. 14,10.
- És a juhokat jobb keze felől, a kecskéket pedig bal keze felől állítja.
- Akkor ezt mondja a király a jobb keze felől állóknak: Jertek, én Atyámnak áldottai, örököljétek ez országot, a mely számotokra készíttetett a világ megalapítása óta.
- Mert éheztem, és ennem adtatok; szomjúhoztam, és innom adtatok; jövevény voltam, és befogadtatok engem;
Ésa. 58,7.
- Mezítelen voltam, és megruháztatok; beteg voltam, és meglátogattatok; fogoly voltam, és eljöttetek hozzám.
- Akkor felelnek majd néki az igazak, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, és tápláltunk volna? vagy szomjúhoztál, és innod adtunk volna?
- És mikor láttuk, hogy jövevény voltál, és befogadtunk volna? vagy mezítelen voltál, és felruháztunk volna?
- Mikor láttuk, hogy beteg vagy fogoly voltál, és hozzád mentünk volna?
- És felelvén a király, azt mondja majd nékik: Bizony mondom néktek, a mennyiben megcselekedtétek egygyel az én legkisebb atyámfiai közül, én velem cselekedtétek meg.
Péld. 19,17.,
Zsid. 2,11.
- Akkor szól majd az ő bal keze felől állókhoz is: Távozzatok tőlem, ti átkozottak, az örök tűzre, a mely az ördögöknek és az ő angyalainak készíttetett.
Mát. 7,23.,
Jel. 20,10.,
Jel. 20,15.
- Mert éheztem, és nem adtatok ennem; szomjúhoztam, és nem adtatok innom;
- Jövevény voltam, és nem fogadtatok be engem; mezítelen voltam, és nem ruháztatok meg engem; beteg és fogoly voltam, és nem látogattatok meg engem.
- Akkor ezek is felelnek majd néki, mondván: Uram, mikor láttuk, hogy éheztél, vagy szomjúhoztál, vagy hogy jövevény, vagy mezítelen, vagy beteg, vagy fogoly voltál, és nem szolgáltunk volna néked?
- Akkor felel majd nékik, mondván: Bizony mondom néktek, a mennyiben nem cselekedtétek meg egygyel eme legkisebbek közül, én velem sem cselekedtétek meg.
- És ezek elmennek majd az örök gyötrelemre; az igazak pedig az örök életre.
Ján. 5,29.
Vissza